A héten az Ország Tortája verseny (ami az ipar testületieknek, vagyis a hivatásos cukrászoknak szólt) lezárult, és kihírdették a nyerteseket. Idén az Ország Tortája nyolcadszor került kiválasztásra, az Ország Cukormentes Tortája pedig harmadszorra. Sajnos, még az Ország Laktózmentes(Tejmentes) Tortájára várnunk kell. Addig is a győztesek.

- A nagyok előtt szeretnénk tisztelegni azzal, hogy aktualizáljuk a régi receptet - mondja Damniczky Balázs. A francia ihletésű torta többféle csokoládé mousse-ból, grillázsos piskótából és egy vékony narancsos rétegből áll.

A “Csokis kaland” harmóniáját a könnyű csokoládéhab alapozza meg, amelyet a magyar meggyből készült öntet finoman ellenpontoz.  Ezt egészíti ki a hazai dió és a mandula, a vékony marcipánréteg pedig eleganciát kölcsönöz a tortának, mely nem csupán a cukorbetegek választása lehet, hanem mindazoké, akik az ízek élvezete mellett tudatosan figyelnek az összetevőkre. Nincs benne hozzáadott cukor és fehér liszt, egy szelet 254 kalóriát (kcal) és 10,6 g szénhidrátot tartalmaz. Ez utóbbi kevesebb mint fele egy hagyományos csokoládétorta értékének. A számítást a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készítette, a kész torta elemzését a Wessling Hungary Kft. független élelmiszervizsgáló laboratórium végezte.

1. Tanulóévek: A tanulóévek egy cukrász számára elengedhetetlenül fontosak. Viszont arra senki ne számítson, hogy bemész a cukrászdába és mindjárt a díszítő poszton találod magad. Kezdetben tojást törsz, mosogatsz és Te leszel a cukrászda Danija – kihordDani, behorDani -. Ha esetleg szerencséd van, akkor néha láthatsz pár komolyabb munkaműveletet is. De ha szeretnéd ezt csinálni, ki tudod vívni magadnak a helyet, még tanulóként is.

2. Betegség: Egy cukrász nem lehet beteg. Nem létezik megfázás, láz, fáj a fejem, hasmenés stb. kifogás. Amíg van két kezed, van két lábad, addig dolgozni kell. Ha egy napot is otthon maradhatsz, azt becsüld meg jól és jegyezd is meg.

3. Munkaidő: A cukrász nem napi 8 órát dolgozik. Hanem 12-15 óra között. Havi 20-25 munkanapra számíts. Igen elsőre kicsit ijesztőnek tűnik, de talán még ez a legjobban megszokható dolog. A munka csak akkor ér véget, ha minden feladat el van végezve. Ha esetleg bejön még egy rendelés? Meg kell csinálni! Van olyan időszak, amikor a napot nem látod. Reggel mikor elmész még sötét van, este mikor hazaérsz már sötét van.

1. Élet: Hogy pontosan mire is gondolok az élet szó alatt? Aki cukrász az nem szakmát választott magának, hanem életet. Egy olyan életet, amiben minden benne van. Öröm, bánat, veszekedés, béke, szenvedély és még lehetne sorolni hosszasan. Ez egy olyan tartalmakkal teli szakma, amelyet az ember szívesen mesél majd el, akár egy tanítványának is.

2. Tanítási lehetőség: Biztosan minden cukrász emlékszik arra az emberre, aki a gyakorlati helyén megtanította a szakma fortélyait. Hogy trendin fogalmazzak, mindenki emlékszik a mentorára. Ő volt azaz ember, aki nem meglátta, hogy bennünk van az X, hanem addig tanított minket, amíg mi meg nem találtuk saját magunkban. Viszont az idő múlásával eljön az az idő, amikor mi fogjuk ugyanezt átélni és annál szebb érzés nem sok van egy cukrász számára, amikor a tanulója büszkén újságolja, hogy az én mesterem volt a legjobb.

Ha érdekel a többi ok, akkor kattints a bővebb feliratra!

Nos, talán új oldalt kellett volna kezdenem azok után, hogy több mint két hónapig köddé váltam. Azonban úgy döntöttem maradok, hiszen itt kezdtem a pályafutásomat. Az biztos, hogy még közel egy hónapig nem leszek rendszeresen. Ha hetente egyszer be tudok jelentkezni akkor már egész boldog leszek.

Jelenle még ciprusi gyakorlatomat töltöm egészen szeptember 18-ig. Amint hazaétem a rendes gépemhez, az egész oldal nagyszabású átalakításon esik át, ehhez már a tervek (rajzokban is...) elkészültek. Vélhetően az elkövetkezendő egy hónapban helyzetjelentésekkel és cikkekkel fogok jelentkezni, utána pedig kezdődik az igazi élet. :)

Eddig nem akartam írni erről, hiszen nem volt biztos a dolog. Hiányoztak dolgok, amik véglegessé tették. De a tegnapi nap folyamán - befizetve az utazást - véglegesítettem, és már biztos. Május 18-án utazom, Ciprusra. 

Limassolban leszek, az Atlantica Hotel "Oasis"-ben, mint cukrász. Egy ottani, állandó dolgozóval fogok együtt dolgozni, kezdetben egy műszakban, aztán egymást váltjuk. A lehetőségről már akkor tudtunk mikor az iskolába jelentkeztem, de míg az interjú eljött februárban, a jelentkezők száma szép lassan lecsökkent. Szeptemberben még mind a 28-an jelentkeztünk, februárra már csak 7-en maradtunk, végül pedig négyen jutottunk ki csak. Mindegyikünk Ciprusra, illetve ketten Olaszországba.  
Úgy gondolom ez a legnagyszerűbb lehetőség arra, hogy fejlesszük a tudásunkat, tapasztalatot gyűjthessünk és nyelvgyakorlatnak is kiváló. Továbbá ugye egy nagy buli. Egyedül lakni egy külön országban, új munkahelyen.

Szóval. Így megvettem a repülőjegyemet is, illetve beszereztem a poggyászhoz a kis gurulós táskát és a nagy bőröndöt. Eszközök is összeálltak már, egy késtartó és egy kés kivételével, ezeket áprilisban beszerzem várhatóan. 

Tehát így állunk. Kintről valószínűleg posztolok majd, a laptopomat viszem terveim szerint. Ha nem is mindig, de hetente tuti jövök. Képekkel és beszámolóval.

 
(Házi mentás limonádé és mentás saláta. Sok sütemény ellensúlyozására)